Az univerzum csodái
Az univerzum csodái
A világegyetem legrejtélyesebb helye a Földet körülölelő Univerzum. Rengeteg csodálatos és különleges jelenség vesz körül minket. De vajon milyen tulajdonságai vannak a fekete lyukaknak? Léteznek fehér lyukak? Mik azok az exobolygók? Milyenek a távoli galaxisokban a Földhöz hasonló égitestek? Mi az a téridő? Ha végigolvasod ezt a cikket, minden kérdésre választ kapsz.
- Mi az a téridő?
A téridő fogalmát Albert Einstein tudós alkotta meg, aki összevonta a tér három, és az idő egy dimenzióját. Itt nem létezik múlt és jövő, csak a téridő különböző pontjain elhelyezkedő objektumok.
A Fekete lyukak
A fekete lyuk olyan téridőbeli tartomány, ahol akkora a gravitációs erő, hogy semmi, még a világegyetem leggyorsabb objektuma, a fény sem tud kijutni belőle. Önálló fénye nincs, így csak a körülötte lévő objektumokra gyakorolt hatását tudjuk megfigyelni. 2018-ban a NASA kutatói végigkísérték, ahogy egy fekete lyuk bekebelez egy csillagot. A fekete lyukak az összeomló csillagokból keletkeznek, és a legkisebbek a mi Napunk tömegének (több milliárd kilogramm) körülbelül háromszorosai. A Földhöz legközelebbi fekete lyuk a V616 Monocerotis, ami kilenc-tizenháromszorosa a Nap tömegének, és ,,csak” háromezer fényévre van tőlünk.
Létezhetnek fehér lyukak? És mik azok egyáltalán?
A fehér lyuk egy olyan téridőbeli tartomány, ahol a gravitációs erő mindent kilök, ez a fekete lyuk ellentétévé teszi. A tudósok úgy gondolják, hogy a fekete lyukak által beszívott objektumok a fehér lyukakon áramlanak ki.
Létezhetnek fehér lyukak? Ez a kérdés régóta foglalkoztatja a tudósokat, és jelenleg a legtöbben azon a véleményen vannak, hogy igen, nagy eséllyel léteznek.
Lehet időt utazni?
Ezzel meg is érkeztünk a következő témához. Mert ha egy fekete lyukon bejutnánk, és egy fehér lyuk kilökne minket, akkor a téridő egy másik pontján lyukadnánk ki, ezáltal máshol lennénk az időben. Ezzel annyi baj van, hogy ez a fajta időutazás teljes mértékben irányíthatatlan, tehát ha egyszer véletlenül megtörténne veled, hogy egy fekete lyuk beszippant, aztán egy fehér lyuk kilök magából, egyszerűen lehetetlen lenne előre megmondani, mikor és hol lyukadsz ki.
Einstein szerint ez a probléma megoldható emberek által épített időgépekkel. Ha például egy fénysebességhez közel menni képes tárgyat építenénk, akkor a benne ülő ember a tárgy haladása közben sokkal lassabbnak érzékelné az idő múlását, és biológiailag is alig öregedne, tehát mikor kiszáll, szinte ugyanolyan idős lesz, mint mikor beszállt, miközben jóval több idő telt el. Így tulajdonképpen előre lehetne utazni az időben.
A visszafelé utazás már nehezebb. Ehhez egy percenként pár milliárdot forgó, tíz Nap tömegű henger kellene, ami visszagörbítené önmagába a téridőt, így a múltban lyukadnánk ki.
Exobolygók
Exobolygóknak, vagy extraszoláris bolygóknak nevezzük azokat a planétákat, amelyek a Naprendszeren kívül találhatók, és megfelelő távolságra vannak a csillagjuktól az élet kialakulásához. Az űrkutatók nem tudják pontosan, de feltételezik, hogy a megfelelő hőmérséklet és körülmények következtében megtalálható felszínükön a víz. Az exobolygók halmazán belül szuperélhető bolygók is vannak. Így nevezzük azokat az égitesteket, ahol az életfeltételek jobbak, mint a Földön.
Távoli galaxisok
- Charles Messier
A legtöbb galaxis egy híres francia csillagász, Charles Messier után kapta a nevét. A híres kutató 1730 június 6-án született, és ő alkotta meg a Köd fogalmat, továbbá ő sorolta először enciklopédiába a galaxisokat. Élete során összesen 40 ködöt és 13 üstököst fedezett fel.
Több mint kétbillió galaxis létezik a Tejútrendszeren kívül, amelyben a Föld is található. Ezek formájuk szerint négy csoportba sorolhatunk.
Az első csoport a spirálgalaxis. Ez fordul elő a leggyakoribban. Itt a galaxismagot lapos korong veszi körül, amelyben spirálkarok találhatóak. Egyharmaduk közönséges, kétharmaduk pedig küllős spirálgalaxis.
A második csoport az elliptikus galaxisok rendje. Ezek külalakra leginkább egy csillagra hasonlítanak, a benne található égitestek a galaxis gravitációs magja körül keringenek, a spirálgalaxisokkal ellentétben.
A ködök rendje újabb galaxiscsoport. Ez a legvéletlenszerűbb, és talán a leggyakoribb.
Az utolsó fajta a csillagontó galaxis. Ez annyiban különbözik a spirálgalaxisoktól, hogy az átlagosnál nagyságrendekkel nagyobb a csillagkeletkezés üteme.